Felmentette az emberölés vádja alól és szabadlábra

A felbujtás miatt elítélt Portik Tamás és a bûnsegédlet miatt elítélt Fazekas Ferenc esetében ugyanakkor elutasították a perújítást.

Az eredeti vád szerint a gyilkosság elõzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek is, és amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezõje elszámolási vitába keveredett. A vád szerint Portik Tamás utasítására Hatvani István 1996-ban lelõtte Prisztás Józsefet, akit a vád szerint Fazekas Ferenc csalt a helyszínre.

Az elsõ eljárásban a Fõvárosi Törvényszék 2014 februárjában elsõ fokon nem jogerõsen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetõperben, 2016 májusában a tábla jogerõsen tizenöt év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként és Hatvani Istvánt elkövetõként, a bûnsegédlettel gyanúsított Fazekas tíz évet kapott. Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bûnösségüket.

A Prisztás-gyilkosság ügyében jogerõsen elítélt három ember már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2018-ben Jozef Rohác - aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelõ Aranykéz utcai robbantás és a Fenyõ-gyilkosság miatt - vallomást tett, hogy õ követte el a gyilkosságot.

A perújítási tárgyalás tavaly márciusban kezdõdött, a tárgyalássorozat célja a Rohác vallomásához kapcsolódó új tények vizsgálata volt, nem pedig a teljes bizonyítás újbóli lefolytatása.

Az ügyben Rohác a bíróság elõtt nyáron tett vallomást, azt mondta, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bûnözõi csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Egy alvilági körökbõl származó ismerõse, Hamala József kereste meg a megbízással. Beszámolt az elkövetés körülményeirõl, és a gyilkosság beismerésének indokául azt mondta, sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A Fõvárosi Törvényszék pénteken a bizonyítási eljárást folytatta. Ismertették, hogy az ügyészség Rohácot leplezett eszközökkel lehallgatta, és az év elején a Fõvárosi Nyomozó Ügyészség hatósági eljárásban elkövetett kényszerítéssel meggyanúsította. A gyanú szerint Rohác eljuttatta testvérének a Prisztás-ügyben tett vallomását, és arra akarta rávenni a tanúkat, hogy ezen vallomásának megfelelõ tanúvallomást tegyenek.

A tárgyaláson elhangzott: Rohác a tárgyalás napján, pénteken az ügyvédjének írásban tett vallomást a gyanúsítással kapcsolatban, azt eljuttatták a törvényszékre is, és felolvasták a tárgyaláson. Rohác kézzel írt vallomásában visszautasította a gyanúsítást, és kifejtette: valóban mondta a "kintieknek", hogy beszéljenek az emberekkel, menjenek el tanúskodni, de soha nem mondta, hogy hamis vallomást tegyenek.

A bíróság iratismertetését követõen a perbeszédekben az ügyészség képviselõje azt mondta, a vallomás életszerûtlen, logikátlan, ellentmondásokkal terhelt, és álláspontja szerint nem vezethet a terheltek felmentéséhez. A védõk szerint viszont a vallomás elfogadható, és hivatkoztak arra, hogy a váddal szemben Portiknak nem származott anyagi elõnye Prisztás halálából. A vádlottak valamennyien ártatlanságukat hangsúlyozták az utolsó szó jogán.

A bíróság pénteken végzésében úgy döntött a bizonyítékok értékelése alapján, hogy félbeszakítja Hatvani jogerõsen kiszabott 15 éves büntetését.

A bíróság szerint Jozef Rohác vallomása ugyan sok ellentmondást tartalmaz, de azok jórészt az idõ múlásából fakadhatnak, és a vallomás alapvetõen nem ütközik a korábban megállapított tényekkel, így alkalmas Hatvani elkövetõi magatartásának kétségbe vonására. A törvényszék hatályon kívül helyezte a jogerõs ítéletnek a Hatvani bûnösségét megállapító részét, és a férfit felmentette az emberölés vádja alól, egyúttal elrendelte a jogerõsen kiszabott 15 éves büntetésének félbeszakítását.

A törvényszék szerint amennyiben Rohác "szívességbõl" vállalta volna magára a bûncselekmény elkövetését, felmerül a kérdés, hogy aki megkérte erre, miért nem készítette fel alaposabban a vallomásra. A törvényszék szerint igenis hihetõ magyarázat, hogy azért ismerte be a bûncselekményt, mert nem akarta, hogy ártatlan ember üljön helyette, és a többi, a terhére rótt ügyben azért nem tett beismerõ vallomást, mert ott nem ítéltek el helyette senki mást.

A törvényszék szerint ugyanakkor a jogerõs ítéletnek a Portik Tamásra vonatkozó része nem nyert cáfolatot Rohác vallomásával, így az esetében - hasonlóan a bûnsegédlet miatt elítélt Fazekashoz - a perújítást elutasította. A bíróság "beszédesnek" tartotta, hogy Rohác mindig csak Hatvanit jelölte meg, mint akivel szemben lelkiismeret-furdalása van.

Az ügyészség fellebbezést jelentett be Hatvani büntetésének félbeszakítása és felmentése miatt, az elsõ- és harmadrendû vádlott esetében viszont elfogadta a döntést. Portik és Fazekas, valamint védõik fellebbeztek, Hatvani és ügyvédje pedig tudomásul vette a törvényszék döntéseit. Az ügy a Fõvárosi Ítélõtáblán folytatódik.

A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, Hatvanit szabadlábra helyezik.

A bíróság közlése szerint Rohác ügyében nem kezdõdik perújítás, mert - bár beismerte a bûncselekmény elkövetését - már életfogytig tartó büntetését tölti, ezt pedig nem lehetne súlyosítani.