Hét vádlott esetében súlyosította a Gyõri Ítélõtáb

A Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlõ vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

A másodfokon eljáró táblabíróság az elsõrendû vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évrõl négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A másodrendû vádlott, D. József, a cég egykori mûszaki igazgatója büntetését két évrõl három évre, az ötödrendû vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetõjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A harmad-, negyed-, hatod- és nyolcadrendû vádlottak próbára bocsátásának idejét egy, illetve két évvel hosszabbította meg az ítélõtábla, egyebekben helybenhagyta a Gyõri Törvényszék idén február 4-én hozott ítéletét.

A törvényszék a tizennegyedrendû vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, a hetedrendût pénzbüntetésre ítélte. A tizenharmadrendû megrovást kapott.

Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek. Az ügyész 13 vádlott terhére nyújtott be fellebbezést, így két felmentett vádlott esetében jogerõre emelkedett a határozat.

Hét vádlott (elsõ-, másod-, harmad-, ötöd-, heted-, kilenced- és tizenötödrendû) nem volt jelen az ítélethirdetésen.

Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke a több mint három órán át tartó indoklás felolvasásakor elmondta: a törvényszék indoklásában valamennyi vádlottra nézve leírta, hogy kit miért tart bûnösnek, de a büntetéseket nem egyéniesítette, emellett a táblabíróság a büntetés kiszabása során nem állapított meg arányosságot a vádlottak között.

A súlyosítás mértékét az ítélõtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította. A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az elsõ-, a másod- és az ötödrendû vádlott követte el, így az õ felelõsségük is volt a legnagyobb - mondta.

Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezõi, kivitelezõi hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentõsen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést, a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy a fölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.

Zólyomi Csilla az abszolút hatályon kívül helyezésrõl és bûncselekmény hiányában történõ felmentésrõl szóló védõi fellebbezésekrõl azt mondta, hogy a tábla nem talált olyan okot, amely a hatályon kívül helyezést eredményezte volna.

Részletezte, hogy az eljáró bíró rendelkezett gazdasági ügyek elbírálására szóló kijelöléssel. Az Országos Bírósági Hivatal elnöki határozata az igazgatási jellegû szabályokra volt vonatkoztatható, nem pedig az egyedi ügyekben hozott határozatokra, ezért a törvényszék bírói tanácsának megalakulása törvényes volt - tette hozzá.

Nem fogadta el a védelem azon védekezését sem, hogy közveszélyokozás tárgyalását kizárólag a területileg illetékes bíróság folytathatja le, mert jelen esetben a Veszprémi Törvényszék jelezte, hogy elfogultság miatt nincs bírája, ezért a Gyõri Ítélõtábla kijelölése révén folytatta le az eljárást a Gyõri Törvényszék.

Ugyanígy nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul a táblabíróság, mert azt a Gyõri Ítélõtábla hatályon kívül helyezte, ezért az semmisnek tekintendõ - mondta.

Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetõi és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat.

A Veszprémi Törvényszék elsõ fokon, 2016. január 28-án bûncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetû stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Gyõri Ítélõtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsõfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélõtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Gyõri Törvényszék folytatja le a megismételt elsõfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt elsõfokú eljárásban a Gyõri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bûnösségét mondta ki.