Nem ismerte el felelõsségét az 1996-ban, az ügetõn

Portik Tamás - akit a Terrorelhárítási Központ fegyveres kommandósai kísértek a tárgyalóterembe - azt hangsúlyozta: egy eljárásban kellene egyesíteni az ellene folyamatban levõ ügyeket. Akkor szerinte kiderülhetne, hogy nemhogy az ügetõn történt bûncselekményhez nincs köze, hanem a szintén 1996 novemberében történt Prisztás-gyilkosságnak sem a felbujtója.

A vádlott több tanú meghallgatását is indítványozta, szerinte õk igazolják, hogy az ügetõn történtek miatt jogerõsen 11 év fegyházbüntetésre elítélt Tanyi György többeket is megfélemlített.

Az ügyész viszont azt mondta, hogy az alapügyben már meghallgatták e tanúk többségét, ezért - Tanyi György és a sértett tanúkénti meghallgatásán kívül - az indítvány elutasítását kérte.

A bíróság elutasította Portik Tamásnak azt az indítványát, hogy az ellene folyamatban levõ ügyeket egyesítsék.

A budapesti ügetõn történt lövöldözés ügyében 2018 áprilisában hallgatták ki gyanúsítottként Portik Tamást, a vádhatóság augusztusban emelt vádat ellene felbujtóként, elõre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt.

A hajtóként dolgozó sértettre 1996. november 13-án este az ügetõn négy lövést adtak le és három golyó el is találta. Az életét csak a szakszerû orvosi ellátás mentette meg.

Az 52 éves vádlott az ügyészség szerint az 1990-es évek közepétõl egy olyan, mintegy 15-20 emberbõl álló csoportot szervezett maga köré, amelyet õ irányított, a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót.

A hajtó a folyosón említést tett a rendõröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. A vádlott tudomást szerzett errõl és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, "vamzernek" tartott férfit.

Portik Tamás az ügyészség szerint 1996 novemberének elején rávett egy másik férfit arra, hogy végezzen a hajtóval. A megbízott az akcióba bevonta öt társát - köztük a testvéreit - és beszerzett egy puskát is. A fegyvert elõbb a Fiumei úti temetõben elrejtette, mivel az határos az ügetõpályával, majd végre is hajtotta a gyilkossági kísérletet.

Az Országos Rendõr-fõkapitányság korábbi közleménye szerint a hajtó annak a Prisztás Józsefnek volt a barátja, akit 1996. november 1-jén a budapesti Ladik utcában megöltek, ugyancsak Portik Tamás megbízásából. A rendõrség szerint a hajtó ellen elkövetett merénylet az 1996 végén kezdõdött leszámolásos jellegû budapesti bûncselekmény-sorozatnak volt az egyik állomása.

A Fõvárosi Ítélõtábla 2018 januárjában jogerõsen is 11 év fegyházbüntetést szabott ki a hajtó elleni merénylet elkövetõjére, Tanyi Györgyre. Az ítélet szerint a támadó testvérei és negyedik társuk bûnsegédként mûködött közre azzal, hogy figyelõként biztosították az elsõrendû vádlott tettét és segítették menekülésében.

A Prisztás-gyilkosság ügyében a Fõvárosi Ítélõtábla 2016 májusában jogerõsen 15 év fegyházra ítélte Portik Tamást és Hatvani Istvánt. A bûnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc - akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztás Józsefet - tíz évet kapott.

A vádlottak mindvégig tagadták bûnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani István volt, hanem Jozef Rohác.

A szlovák Jozef Rohác - aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelõ Aranykéz utcai robbantás és a Fenyõ-gyilkosság miatt - júniusban vallomást tett, azt mondta, õ követte el a gyilkosságot. Ezután a Portik Tamás és társai ellen folytatott eljárásban szereplõ két védõ perújítást kezdeményezett.

Portik Tamással szemben a Fenyõ-gyilkosság ügyében is perújítást rendelt el a Fõvárosi Ítélõtábla, abban az eljárásban azt vizsgálják, õ volt-e az emberölés felbujtója.

Az ügetõi merénylet ügyében a bíróság január 15-ére tûzte ki az elsõ tárgyalást, amelyen a vádlottat és a sértettet hallgatják meg.