Elõször talált vizet egy csillagászcsoport egy táv

A felfedezés alapján a K2-18b jelû planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.

A Nature Astronomy címû szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új ûrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élõ szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.

Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, amikor a hõmérséklet lehetõvé teszi a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringõ bolygókon.

A bolygó, amelynek a légkörében vizet fedeztek fel, a Föld valamivel több mint kétszerese és az úgynevezett szuperföldek közé sorolják. Hõmérséklete elég enyhe - nulla és 40 Celsius-fok közötti - lehet ahhoz, hogy a víz folyékony legyen a felszínén.

A K2-18b 111 fényévnyire található a Földtõl, vagyis túl messze ahhoz, hogy ûrszondát küldhessenek oda, ezért meg kell várni az ûrtávcsövek új nemzedékét, melyek a 2020-as években kezdenek mûködni, ezekkel lehet majd meghatározni, hogy a bolygó légköre tartalmaz-e olyan gázokat, amik csak élõ szervezetekbõl származhatnak.

A kutatócsoport a Hubble ûrtávcsõ által 2016-2017-ben felfedezett, Naprendszeren kívüli bolygókat vizsgálta meg. Tanulmányozták a csillagfény változásait, amint a bolygók elhaladtak napjuk elõtt, hogy azonosítsanak néhányat a légkörükben található gázok közül.

Csak a K2-18b mutatta a víz molekuláris lenyomatát.

Angelos Tsiaras, a Universtiy College London (UCL) kutatócsoportjának tagja szerint a víz azonosítása egy lakható bolygó légkörében "hihetetlenül izgalmas felfedezés".

Más kutatók azonban vitatják, hogy a bolygó lakható lenne. Egy elemzés szerint a Földnél másfélszer nagyobb bolygóknak nem valószínû, hogy köves a felszíne. Az is elképzelhetõ, hogy a K2-18b mérete és gravitációja megnehezíti az élet kialakulását és fennmaradását.

Más vélemények szerint a K2-18b nem is annyira szuperföld, mint inkább mini-Neptunusz. Ebbe a kategóriába olyan bolygókat sorolnak, amelyek a szuperföldeknél nagyobb tömegûek, akár tízszer akkorák is.

A kutatócsoport vezetõje, Giovanna Tinetti azonban fenntartja nézetét, mely szerint a K2-18b lakható lehet.

"Sûrûsége a Marséhoz és a Jupiter Európé nevû bolygójáéhoz hasonlít, sokkal nagyobb a Neptunuszénál. Valószínûbb, hogy kõbõl és jégbõl áll. A jelenlegi eszközökkel nem lehet megmondani, hogy óceán vagy kõ található-e rajta, de kezdetnek elég jó, hogy vizet találtunk a légkörében" - magyarázta Tinetti.