Elkészült az ExoMars program Rosalind Franklinrõl

A jármû összeszerelésének utolsó szakaszában helyezték el a marsjárón a "szemeit", azaz a nagyfelbontású kamerákat, amelyek panoráma- és közeli képeket fognak készíteni a vörös bolygó talajáról.

Az Európai Ûrügynökség és az orosz Roszkoszmosz közös projektje keretében száll le a Marson az új marsjáró, amely az élet nyomait fogja keresni a bolygón, és segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék az ott lévõ víz történetét. Gyûjteni és vizsgálni fog talajmintákat is.

A marsjárót az Airbus toulouse-i gyárában fogják a következõ hónapokban tesztelni, hogy megállapítsák, alkalmas-e a misszióban tervezett mûveletek elvégzésére, kiállja-e a marsi környezetet.

"Az ExoMars program fontos mérföldkövéhez értünk a Rosalind Franklin rover megépítésének befejezésével, amikor az összes tudományos eszköz a fedélzetére került" - idézte David Parkert, az ESA egyik igazgatóját az ûrügynökség közleménye.

A következõ hetekben a marsi körülményeket szimuláló kamrában vibrációs padokon tesztelik a hatkerekû jármûvet. Tudományos mûszereinek a földinél jóval zordabb körülményeket kell kibírniuk, például a külsõ hõmérséklet csökkenését akár mínusz 120 Celsius-fokra, vagy a belsõ hõmérsékletét mínusz 60 Celsius-fokra. Képesnek kell lennie arra, hogy a Földön lévõ nyomás kevesebb mint egy századában dolgozzon egy szén-dioxidban nagyon gazdag légkörben.

Az európai Mars-misszió indítását 2020. július 26. és augusztus 13. között tervezik. A marsjárót egy orosz Proton-M rakéta fogja szállítani, a tervek szerint nyolchónapos út után 2021 márciusában érkezne a vörös bolygóra.