Több mint felére csökkenetek az erdõben élõ gerin

1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció kereken 53 százalékkal csökkent. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdõk, köztük az amazonasi esõerdõk állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdõlakó gerincesek - állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kedden kiadott Below the canopy (A lomsbsátor alatt) címû jelentés, amelynek készítõi 268 erdõben élõ gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élõ erdõlakó.

Az erdõirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra - olvasható a WWF honlapján közzétett jelentésben. Élõhelyük elvesztésé, az erdõk állapotának romlása - amelyekért elsõdlegesen az ember okolható - az erdõ és az erdõben élõ fajokra leselkedõ veszélyek 60 százalékát jelentik.

Ezen hatalmas veszteség hatása túlnõ a vadvilágon. Az erdõlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdõk általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával - hívták fel a figyelmet a szerzõk.

Az erdõk jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdõk egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdõk tisztítják a levegõt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelõ képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.

Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdõket és a benn élõ fajokat - figyelmeztetnek a kutatók.

A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegõrzõ programok sikerességérõl is, köztük a Costa Ricában élõ mellényes bõgõmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élõ gorillák számának növekedésérõl. Utóbbiak egyedszáma ezerre nõtt köszönhetõen a helyi lakossággal való együttmûködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.