Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományeg

Mint írták, a türbétõl északra fekvõ épület azon a helyen került elõ, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, késõbb pedig száz katona védte, akik a szigetvári õrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, amelynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amit igazolnak az ásatáskor elõkerült használati tárgyaik.

A közleményben Pap Norbertet, a PTE egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetõjét idézve azt írják, hogy az egykor erõddel védett, türbébõl, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejezõdik, és év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdõdött kutatási folyamat. A napokban elõkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.

Mint felidézik, a kutatás során elõbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg. 2014-ben a mûszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a fõbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárták az elsõ épületet, amely a szultán mauzóleuma volt. 2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fõ részeit sikerült kiásni.

Az eredmények nyomán a terület elõbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható idõn belül be kell fejezni, és a helyszínt elõ kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt idõszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekrõl számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az elõkelõ vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentõsebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban Bécs felé, amelyet meg akart hódítani.

A közleményben kitérnek arra is, hogy már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. A sírkomplexum jövõjére vonatkozó remények szerint a következõ évtizedben európai jellegû, és nemzetközi jelentõségû kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.