Minden valószínûség szerint elõkerült Orseolo Péte

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetõje elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során egy római kori temetõi épület maradványaira, a fölé épült elsõ pécsi székesegyház falaira bukkantak, s abban Orseolo Péter király feltételezhetõen elsõ, eredeti sírhelyét is megtalálták.

A régész hozzátette: az 1038 és 1041 valamint 1044 és 1046 között uralkodó király csontjai nem kerültek elõ, azokat feltételezhetõen a késõbbi korokban az altemplom másik részén helyezték el.

A kutatás konzulense, Buzás Gergely régész arról tájékoztatott: a kora középkor gyakorlata szerint egyedül az alapító földi maradványait helyezték el a székesegyházakban. Pécsen egy késõ római temetkezõhelyre épült rá az Orseolo Péter által alapított székesegyház. A feltárás során meghatározták annak az épületnek a pontos kiterjedését, ami után nagy bizonyossággal kijelenthetõ, hogy a feltárt sír és az ahhoz kapcsolódó sírláda a térbeli elhelyezkedésük alapján a király maradványainak, illetve ereklyéinek eredeti helyszínéül szolgálhatott.

Buzás Gergely szerint a gödrökben nagy valószínûséggel azért nem leltek sem tárgyakra, sem csontokra, mert azokat a késõbbi korokban feltételezhetõen áthelyezték egy középkori sírkamrába, amely felett ma Dulánszky Nándor püspök síremléke áll az altemplom nyugati oldalában. Hozzátette: amennyiben e síremléket elbontanák, s ott folytatnák a feltárást, akkor sem lenne ugyanakkor biztos, hogy megtalálnák Péter király maradványait, hiszen késõbb bolygathatták és kirabolhatták vagy összeroncsolhatták az építményt.

Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója azt mondta, tudományos szempontból a fentieken túl is kiemelkedõ jelentõségûek az elõkerült régészeti leletek, hiszen bebizonyosodott: a vizsgált területen - azaz a mai pécsi székesegyház keleti része alatt - már a negyedik századtól kezdve folyamatosan lenyomatot hagyott a keresztény vallás és kultúra.

Udvardy György pécsi megyéspüspök a májusban és júniusban folyó régészeti munkálatok megindításának indokáról azt mondta, hogy bár a pécsi Dóm tér területérõl, összességében a székesegyház körüli területrõl már relatíve sokat tudtak, viszont magában a székesegyházban csak kisebb leletmentések folytak, kevés információ állt rendelkezésre a székesegyház alatti területrõl, az elsõ pécsi katedrálisról.

Örömét fejezte ki, hogy a kutatás sok újdonságot hozott, s az jelentõs mértékben hozzájárult az elmúlt évszázadok megismeréséhez.

A sajtó rendelkezésére bocsátott tájékoztató szerint a feltárt romokat szakszerûen visszatemetik majd a régészek, a kutatási eredményekrõl pedig információs tábla tájékoztatja majd a látogatókat a helyszínen, a pécsi székesegyház turisták által is szabadon látogatható altemplomában.