A régészek Komárom Molaj városrészében a napokban

Bartus Dávid tájékoztatása szerint a most feltárt helyszínen a késõbbiekben egy háromszáz négyzetméteres, római témájú játszóteret hoznak létre, mely része lesz a tervezett régészeti parknak.

A mintegy héthektáros létesítményben szabadtéri helyszíneken mutatják be az 1600 éves római katonaváros örökségét, valamint látogatóközpontot és múzeumi csarnokot építenek.

A komáromi Klapka György Múzeum munkatársai és az ELTE ókori régészeti tanszéke 1992 óta minden nyáron ásatásokat végeznek Brigetio területén. A leletanyag tudományos összefoglalására 1-2 éven belül könyv kiadását tervezik - mondta el a tanszékvezetõ.

A régészeti park területén 2017-ben egy 600 négyzetméteres, félköríves épületrésszel ellátott létesítményt és kaszárnyák maradványait tárták fel. A bélyeges téglák Terentius és Frigeridus katonai elöljárók neveit örökítik meg, így az épületeket a 370-es évek elején emelhették.

A római határ, a limes mentén fekvõ Brigetio Komárom keleti városrésze, Szõny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kõtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védõ 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erõdítmény vonzáskörzetében elõször katonaváros alakult ki, majd ettõl 2-3 kilométerre a polgárváros létesült.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, késõbb már coloniaként említik.