Jogerõsen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H

A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevõjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bûntettében mondta ki bûnösnek másodfokon a Cipruson élõ szír férfit.

A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területérõl.

A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Döntésével a táblabíróság enyhítette az elsõ fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.

Mezõlaki Erik tanácsvezetõ bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben elsõ fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követõen, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelõhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idõvel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendõröket. Az összecsapásokban több rendõr is megsérült.

Az indoklás szerint a családjával a lezárt határhoz érkezõ vádlott elmondta a rendõröknek, hogy Magyarországon keresztül Németországba kívánnak jutni. A férfi a tömeget türelemre intette, de mások határidõt szabtak a rendõröknek az átkelõ megnyitására. A rendõrök megdobálásában a vádlott is részt vett, majd az elsõ adandó alkalommal a mások által megrongált kerítésen keresztül átlépett Magyarországra.

A bíró közölte: a tömeg - köztük a vádlott - célja az erõszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelõt megnyissák, vagy eltûrjék, hogy õk a határt átlépjék. Errõl nem a kerítésénél szolgálatot teljesítõ rendõrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erõszak - mint amilyen egy labdarúgó-mérkõzésen elkövetett rendbontás - és az átkelõnél történt terrorcselekmény bûntette között - fogalmazott.

A táblabíróság a törvényszékhez képest további enyhítõ körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és a férfi hosszú ideje letartóztatásban van.

Az ítélõtábla vizsgálta az ugyanilyen minõsítéssel elkövetett bûncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen elõéletû vádlott esetében lehetõséget látott - az enyhítõszakaszt alkalmazva - a legalacsonyabb idõtartamú, ötéves szabadságvesztés kiszabására - mondta Mezõlaki Erik.