Jogerõsen felmentette a Debreceni Törvényszék csüt

A Debreceni Járásbíróság elsõ fokon, 2017. október 30-án bizonyítottság hiányában hozott felmentõ ítéletet. Az ügyészség a bûnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védõje pedig azt indítványozta, hogy bûncselekmény hiányában szülessen felmentõ határozat.

A Debreceni Törvényszék ítéletével helybenhagyta az elsõfokú döntést, és a kokadi gazdát bizonyítottság hiányában mentette fel a vádak alól - közölte Tatár Tímea törvényszéki sajtószóvivõ.

A tényállás szerint a férfi 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár föld - kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területként - a Natura 2000 hálózat része.

A gazda az ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. Az erdõfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelésbe kezd. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs idõszak végét.

A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak: két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. A beavatkozást a HNP természetvédelmi õrszolgálatának egy tagja vette észre 2013 márciusában.

A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefûz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élõhelye. A vád szerint 54 ilyen egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint.

A bíróság végül nem talált bizonyítékot arra, hogy a lepkéket bármely fejlõdési szakaszukban elpusztította volna a gazda. A zsombékrostos tövû sással kapcsolatban pedig arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, a rongálásra sem találtak bizonyítékot.

A Debreceni Törvényszék indoklásában elhangzott: az elsõfokú bíróság jogosan zárta ki az ügyészség által felkért szakértõt, hiszen már a nyomozati szakban kiderült róla, hogy korábban vezetõ pozíciót töltött be a HNP-nél, így pártatlanságának látszata sérült. A törvényszék szerint új szakértõ kirendelésére sem lett volna szükség, hiszen olyan mértékben hiányoznak a tudományos adatok a lápi bagolylepkérõl, hogy más szakértõ véleményére sem lehetett volna tényállást alapozni, "lelkes lepkebarátok" megfigyelése pedig kevés a tudományos alaphoz.

A tanács elnöke hozzátette: az erdészeti és a természetvédelmi hatóság nem kommunikált egymással, az "ex lege" védettség pedig az ingatlan-nyilvántartásban sem szerepelt. Önmagában egyébként a rekettyefûz kiirtása nem büntetendõ, azt pedig felmérés híján nem tudni, hogy az ominózus idõszakban mekkora volt egyáltalán a láp területe.

A büntetõügyet megelõzõ polgári eljárásban a Debreceni Ítélõtábla 2016. június 3-án jogerõsen kimondta, "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" a kokadi gazda, akitõl az ügyészség 1,5 milliárd forint kár megtérítését követelte, arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékû lepkét - hatezer példányt - semmisített meg. A fokozottan védett faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.

Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a lepkérõl, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült.