Megnyílt a magyar nemzeti pavilon hétfõn a világ l

Magyarország jelenléte a CeBIT-en minden eddiginél nagyobb szabású, a 400 négyzetméteres standon 21 kiállító mutatkozik be. A szervezõk egy valóságos házat építettek fel, konyhával, nappalival, garázzsal, hogy a magyar fejlesztéseken keresztül bemutassák: a digitalizáció megérkezett a mindennapokba, kézzel fogható és a hétköznapok életét megkönnyítõ alkalmazásokat eredményezett. A háromdimenziós nyomtatótól a készpénz nélküli fizetési alkalmazásokig számos megoldást felvonultató nemzeti pavilont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kovács Zoltán kormányszóvivõ, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelõs miniszterelnöki biztos és Palkovics László, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelõs államtitkára nyitotta meg. Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy alapvetõ változások zajlanak a gazdaságban, a sikert így már az határozza meg, hogy miként sikerül összekapcsolni a termelést és a digitalizációt. A miniszter a megnyitó után a közmédiának elmondta, hogy a kiállításon tárgyalt a Deutsche Telekom, az SAP és a Vodafone vezetõivel. Ezek a vállalatok a digitalizáció "zászlóshajói", és mind folyamatosan bõvítik magyarországi tevékenységüket. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a CeBIT-en felépített "magyar ház" ráirányítja a figyelmet arra, hogy a digitalizáció nem "elvont, megfoghatatlan fogalom". Ezt mutatja például az egyik kiállító fejlesztése, egy úgynevezett chatrobot, amely vállalatok ügyfélszolgálatán hasznosítható, vagy a pavilon konyhaterében felállított mini sörfõzde, amelyet egy startup cég fejlesztett ki - mondta a kormányszóvivõ a közmédiának. Hangsúlyozta: a kormány több stratégia jegyében minden keretet megteremt ahhoz, hogy a digitalizáció folyamata kibontakozzék Magyarországon.

Deutsch Tamás e startégiákról szólva kiemelte: a Digitális Jólét Program arra a felismerésre épül, hogy a "digitális forradalom óriási lehetõséget" jelent, és azt célozza meg, hogy minden magyar ember a nyertese legyen ennek a mélyreható és világméretû átalakulásnak. Ezt szolgálja a program keretében elkészült négy nagy terv, köztük a legfontosabb, a digitális oktatási stratégia. A legfõbb cél a "digitális írás-, és olvasástudás", vagyis az algoritmikus gondolkodás és a programozás alapismereteinek elsajátítása. Ezeket a legfontosabb, legalapvetõbb képességek közé kell emelni a közoktatásban - mondta a miniszterelnöki biztos a közmédiának. A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fõvárosában. Az idei kiállításon 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A partnerország Japán, amely a rendezvény történetének legnagyobb - több mint hétezer négyzetméteres - standjával és 118 kiállítóval jelent meg.

A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedett, a 35 országból összegyûlt 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bõ 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfõn nyitotta meg kapuit és péntekig tart, a szervezõk 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.