Az élet egyre több területét átható digitalizáció

A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfõtõl látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvõ cégek - startup vállalkozások - aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyûlõ 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bõ 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak. Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetõvé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat - a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása - egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez. Így például az egyik csarnokban vezetõ nélküli kisbuszok - a svájci PostAuto AG gyártmányai - szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élõben (Digitalisierung live) nevû szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát. A CeBIT-re szervezett több mint kétezer elõadáson, konferencián sok "sztár" is fellép, nagy várakozás elõzi meg például a robotika úttörõjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyûjtõ programjait leleplezõ Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlõdés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója elõadását - mondta egy berlini sajtóbeszélgetésen Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetõje. A kiállítás valamennyi fõ témájára jellemzõ, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz mûtétekre, az egyik vezetõ autógyártó vállalat pedig "virtuális autószalon" fejlesztésével érkezik a CeBIT-re. Az egyelõre határtalannak tûnõ lehetõségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AR) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely "lenyûgözõen jól mûködik" - mondta Hartwig von Saß.

Hozzátette: kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati elõrejelzések szerint áttörés elõtt áll, a következõ két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog - vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc - kapcsolódik rá az internetre. A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplõjét és a terület szabályozásáért felelõs döntéshozókat. Az együttmûködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is - emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetõje, hozzátéve, hogy mindenekelõtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart mûködtetõ, "termelõ nemzet", ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is. Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tûnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erõs megújulási, innovációs készséget jelzi - mondta a szakember. A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyûjtögetõ és halászó-vadászó ("1.0-ás"), majd a mezõgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdõdik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfõbb erõforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhetõ javak - növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kõszén és a kõolaj, vagy az információ jelenti, hanem az "innováció kultúrája", amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva õket. A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétõl a robotok munkájára támaszkodó ipar elõretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelõ választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.

Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külsõ csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminõségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetõnek elõnyös - mondta Maszuda Hitosi.