Elõször látható Magyarországon cebui disznó a Fõvá

A ritka trópusi sertésféle a Fülöp-szigetekhez tartozó Negros és Panay lakója, a természetben kritikusan veszélyeztetettnek számít - közölte a kert csütörtökön.

A Budapestre érkezett cebui disznók közül a 2012. október 7-én született koca hivatalosan a Buana nevet viseli, de a gondozók Pitypangnak becézik, a kocával egyidõs kan kihelyezett állatként került Budapestre, hivatalos neve Bulan, egyébként a Füge becenevet kapta. A két állat mostanában éri el az ivarérett kort, így az állatkerti szakemberek bíznak benne, hogy a pár az elkövetkezõ években kismalacokkal örvendezteti meg a közönséget. A cebui disznó a hazai vaddisznókhoz képest viszonylag kicsi termetû, a kanok átlagosan 35-40 kilósak, a kocák pedig 20-35 kilogramm közöttiek. Marmagasságuk ritkán haladja meg a 60 centimétert, mindkét nem jellegzetes sörényt visel, bár ez a kanoknál sokkal hosszabb sörtékbõl áll. Életmódjáról elég keveset lehet tudni, ami részben a cebui disznó rejtett életmódjára vezethetõ vissza. Az emberi tevékenység által zavart élõhelyeken az állatok éjjel aktívak, más területeken elképzelhetõ, hogy a nappali órákban is sokat mozognak. Fõleg erdõs területeken élnek, a tengerszinttõl egészen 1600 méteres magasságig, általában kisebb kondákban járnak táplálék után, mindenevõ állatok. A nõstények átlagosan 118 napnyi vemhesség után almonként 2-4, esetleg 5 malacot hoznak a világra, akik hathónapos korukig szopnak, de közben folyamatosan megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, élettartamuk a 18 évet is elérheti. A celebeszi disznót egy francia születésû jezsuita, Pierre Marie Heude fedezte fel és írta le a tudomány számára még 1888-ban. A cebui disznók Cebu szigetérõl az 1960-as években pusztultak ki, és a Guimaras és a Ticao szigeten sincs már belõlük. Megritkulásuk egyik fõ oka a mezõgazdasági mûvelésbe vont területek terjedése. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1996-ban kritikusan veszélyeztetettnek minõsítette a fajt.

A cebui disznókból a világ állatkertjeiben is csak pár száz egyed él, így az európai állatkertekben tartott egyedek összehangolt, természetvédelmi célú szaporítása érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2007-ben indította el a cebui disznóval foglalkozó tenyészprogramot (EEP), amelyhez a Fõvárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott.