Szuperenzimet hoztak létre brit kutatók a műanyaghulladékok lebontására
2020.10.01
Szuperenzimet hoztak létre brit kutatók a műanyaghulladékok lebontására
Olyan szuperenzimet hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot.

A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET) - az egyszerhasználatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag - újrahasznosítására - írja a CNN hírportálja.

A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire lebontani.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet.

"Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog" - mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor "még mindig túl lassú" ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen.

A szakember szerint a fejlesztés révén a már létező PET-termékeket újra lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, elérve az évi 29 millió tonnát.

A szervezet szerint nem létezik "egyetlen megoldás" a problémára, ám egy "átfogó újrahasznosítási stratégiával" akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.



Forrás: MTI

Kiadó: FMS Online media
Szerkesztőség: maihirlap@maihirlap.hu
Értékesítés: sales@fmsonline.hu
Médiaajánlat