Gulácsy Lajos képzeletbeli világa az Artistaképző gáláján
2019.05.26
Gulácsy Lajos képzeletbeli világa az Artistaképző gáláján
Nem hagyományos cirkuszi térben, hanem a Trip Hajón tart gálát a Baross Imre Artistaképző június 2-án.

Az Utazás Na’Conxypánba című előadás Gulácsy Lajos képzeletbeli világát idézi, a különleges helyszínnek köszönhetően pedig a cirkuszi számok sosem látott közelségben nézhetők meg. Az évadzáró hétvégén az Úszó Manézs sorozat eddigi összes előadását is bemutatják a fiatal artisták.Úszó Manézs címmel négy állomásos előadássorozatban követhette végig a tanévben a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium növendékeinek fejlődését a közönség a Trip Hajón.

A Magács László rendező irányításával készült előadásokban a káprázatos trükköket szöveggel párosítják, ami a cirkuszművészetben is egyedi iránynak számít. „Amit mesélünk, az kivetül a mozgásban, előadásainkban így képez a szöveg és a cirkusz szerves egységet. Emellett azzal is kísérletezünk a fiatalokkal, hogy a számok olykor a szöveg ritmusára induljanak el. Soha nem lesz azonban a szöveg egyenragú a cirkusszal, mert nem lehet szavakkal legyőzni azt a csodát, amit egy jó trükk kivált, megteremt” - meséli a rendező.

A varázslat nem cirkuszi térben, hanem egy hajó gyomrában történik, a közönség között, tőlük szinte karnyújtásnyira, ami nemcsak a gyereknézőknek, hanem a felnőtteknek is különleges élményt nyújt. A szédítő magasságok helyett itt az artisták sokszor csupán 10 centiméterre vannak a földtől, ám mégis ugyanúgy működnek a trükkök. A gálán bemutatott előadás a négy showcase előadás elemeiből, főként levegőszámokból épül fel, illetve olyan egységekből, amelyek a lebegésről, a könnyedségről és a hajlékonyságról szólnak.

Az évad visszatekintéseként június 1-jén a Föld és a Tűz, június 2-án a Víz és a Levegő című előadásokat nézhetik meg a nézők. Az Utazás Na’Conxypánba című gála június 2-án este Gulácsy Lajos képzeletbeli mesevilágát idézi meg. Gulácsy a „valahol Japán és a Hold között” található, az olasz kisvárosokra emlékeztető országot legelőször 1902-ben festette meg. A vászon mellett több novellában is felidézi Na’Conxypánt, sőt „országa” nyelvéhez még külön szavakat is kreált. „Már az eddigi előadásokban is arra törekedtünk, hogy a történetek a ki vagyok én kérdését is boncolgassák, hiszen művészeink pont abban a korban vannak, amikor keresik és próbálgatják az erejüket, személyiségüket” – emeli ki Magács László.

A történet szerint egy fiú magányosan bolyong: nincs hová mennie, nem találja a helyét a világban, nincs, aki szeresse és nincs, akit szeressen. Lassan besötétedik és a fiú magánya csak tovább nő. Az alkonyat érkezésével azonban megnyílik egy rés egy különleges világba, amin keresztül a fiú meglátja és megszólítja a lányt. A lány a mesevilág elveszett tündére, aki a két világ közé ragadt – nem tartozik sem ehhez, sem ahhoz, mert nem tudott választani; s ezért újra és újra eltűnik mindegyikből. A fiú segítségét kéri, aki a lány kedvéért belép az álomvilágba, hogy megszabadítsa őt annak rabságától, és egymáséi lehessenek a való világban.



Forrás: fms online

Kiadó: FMS Online media
Szerkesztőség: maihirlap@maihirlap.hu
Értékesítés: sales@fmsonline.hu
Médiaajánlat